4.fejezet

Reggel csengőszóra ébredtem. Már itt is van? Te jó ég! Gyorsan felöltöztem és rohantam le ajtót nyitni.

-         Szia. Hazel Anderson – nyújtottam a kezem az előttem álló lánynak.

-         Jenna Grey.

-         Gyere beljebb – nyitottam ki teljesen az ajtót,hogy beférjen a csomagjaival együtt.  – Megmutatom a szobád – invitáltam fel. Segítettem bepakolni a cuccait új lakóhelyére. – Na,milyen? – kérdeztem beérve a szobába.

-         Nagyon szép. Köszönöm – mondta kissé unottan. Biztos az út.

-         Hagylak kipakolni. Ha éhes vagy gyere le nyugodtan,most csinálok reggelit – mosoly kíséretébe ott is hagytam. Csináltam bacon-ös tojásrántott és pirítóst. Éppen a narancslevet facsartam ki mikor lejött Jenna és leült az asztalhoz. Elé raktam egy tányért majd egy kis reggelit is. Aztán megjelent Louis egy törülközővel a fején amit csak simán ledobott a padlóra.

-         Louis. Ne ide.  – kaptam fel a törcsit és dobtam a vállamra.

-         Bocsi – ásított. – Louis Tomlinson – mosolygott rá Jen-re.

-         Jenna Grey – fintorgott a lány. Lassan mindenki lejött Haz kivételével. Tipikus. Bemutatkoztak Jen-nek,de a lány nem nagyon foglalkozott velük. Mi a franc van? Én nem így ismertem meg a levél alapján.

-         Harry? – kérdeztem a fiúkat.

-         Itt – hallottam meg a lépcső tetejéről a hangját.

-         Kérsz reggelit? – kiabáltam neki.

-         Ahha – hallottam meg a hangját majd felé fordultam. Isteni csoda,hogy Louis reggel mosott hajat. Harry meztelenül jött be a konyhába. Én gyorsan elé ugrottam a törülközővel együtt.

-         Na és most ment el végleg az étvágyam  – jelentette ki Jen majd felállt és elsétált. – Ja és láttam már nagyobbat – röhögött.

-         Menj és öltözz fel – utasítottam a göndört

-         De…

-         Menj – mutattam lépcső felé. Ő bólintott majd elvette tőlem a törcsit és felment az emeletre.

-         Hát nem könnyíti meg a dolgom – fújtam ki a levegőt és nekidőltem a konyhapultnak.

-         Nekem nem szimpi a csaj – jelentette ki Niall.

-         Biztos csak a repülőút és az új környezet. Holnapra jobban lesz. – remélem tettem hozzá magamban. Miután Harry felöltözött ő is lejött enni.

2 hét múlva

-         Harry hagyj békén – sikítottam.

-         Mit kapok érte? – kérdezte mikor végre leállt a csikizéssel. A többiek már a földön fetrengtek a nevetéstől mivel Harry ismét póló nélkül feküdt rajtam én meg néha új visítottam mint akit éppen ölnek.

-         Amit akarsz. Csak hagyd abba.

-         Enyém vagy 1 hétre.

-         1 nap.

-         5 nap

-         1 nap

-         3 nap

-         Jó 1 nap. – mászott le végül rólam.

-         Haaaaazy – szólalt meg Niall.

-         Mondjad.

-         Éhes vagyok.

-         Én is.

-         Éééééés…?

-         Éééééés…?

-         Nem csinálsz kaját?

-         Max popcornt.  – indultam a konyhába.

-         Tökéletes – kiabált utánam a szöszi. Benyomtam a mikroba a kaját és vártam. Közben kivettem egy tálat és addigra kész is volt a kaja.

-         Tessék – huppantam le Niall mellé a padlóra majd behúztam kettőnk közé a tálat.

-         Nyaaaa itt hagytál – nyavalygott Harry.

-         Sorry.

-         0:01 től az enyém vagy 0:00 ig. – vigyorgott győzedelmesen.

-         Addig van még 4 órám – vigyorogtam én is. Niall berakott valami hülye filmet ami leginkább csak alapzajként ment a beszélgetésünk alatt

3 óra múlva

-         Már csak 1 órát vagy szabad – nézett rám Haz.

-         Tudooooom – húztam el fájdalmasan az ’o’ betűt.

-         Jenna? – kérdezte Liam mikor bejött a nappaliba.

-         Úristen – sikkantottam fel és már rohantam is a csaj szobájába. – Nincs itthon. – kiáltottam el magam az üres háló láttán.

-         De – hallottam meg a lány hangját a bejárati ajtó felől

-         Ohh hál’ istennek – mentem vissza a földszintre és újra a kanapéra huppantam míg Jen felment a  szobájába. 2 perc múlva újra lejött,de már teljesen már szerelésben.

-         Te meg hová készülsz? – akadtam ki mikor végignéztem rajta. 15 centis cipő,miniruha 6 kg smink.

-         Bulizni – közölte mintha full nyilvánvaló lenne.

-         Meg a…Holnap neked iskola.

-         Te sem jársz suliba.

-         Ja de én 19 vagyok és DOLGOZOM. – erre csak leintett. – Nem mész sehova.

-         Nem te fogod megmondani.

-         De igen én. 1 évig én felelek rád így az lesz amit én mondok.

-         Akkor szólhatnál a pasidnak,hogy öltözzön fel.

-         Mi? – kérdeztük egyszerre Harry-vel. Erre Jen hozzáfordult és már csak neki beszélt.

-         Most te komolyan azt gondolod,hogy olyan nagy szám vagy? Nem nézel te ki olyan hűűű de jól,hogy magadat mutogasd. Attól,hogy te Harry Styles vagy senki nem kíváncsi rád.

-         Jenna menj fel a szobádba – fordultam dühösen a lány felé aki egy gúnyos vigyor kíséretében meg is tette ezt.

-         Harry – fordultam a göndör felé aki…aki már sehol sem volt.  – Hova lett? – értetlenkedtem. Ekkor fentről ajtó csapódást  hallottunk – Megvan. – jelentettem ki majd utána mentem.